A nyúl

   Mint azt két bejegyzéssel ezelőtt leírtam, szombaton nem sikerült megnézni a nyuszit a Conner prérin. Miután leveleztem egyet az egyik illetékessel kiderült, hogy a beígért nyúl nem érkezett meg és végül az egyik alkalmazott behozta saját házi nyulát. Nagyon nagylelkű volt tőle.

Délután miután véget ért a tojás gyűjtés, Bencével kettesben elautóztunk újból a Conner prérire. Nagyon örülök, hogy nem kellett csalódni. Megtaláltuk a nyuszit. Bence pedig legalább 25 percig egy centire sem mozdult el mellőle. Délután 4 után mentünk, alig 2-3 család járt csak arra és a többi gyerkőcöt a nyuszi hidegen hagyta. Bence szerencséjére, hisz annyit simogathatta, amennyit csak akarta és a nyuszi igazán kegyes volt, mert hagyta magát. Jól megszaglászta Bencét, csikizte a bajuszával. Bence pedig segíthetett elrakni őt a hordozójába, majd jöttünk haza.

 

 

Tojásvadászat

    Két felvonásban történt idén a szokásos Húsvéti tojás keresés. Délelőtt barátainkhoz voltunk hivatalosak villás reggelire, korai ebédre. A gyerkőcök nagy lelkesedés közepette keresték a két "nyuszi" által elrejtett színes műanyag tojásokat a kertben. Barátnőm kattintott pár képet róluk. A második felvonás délután, a mi kertünkben került megrendezésre. Valami csoda módján aludt mindkét gyerkőc, így aztán önjelölt "nyusziként" volt időm elrejteni a tojásokat. Miután felébredtek az alvásból és kikukucskályak szobájuk ablakán, megpillantottak pár tojást. Alig várták, hogy kiszaladjanak és összegyűjtsék őket. 

 

 

Conner préri

   Március végétől újra megnyitotta kültéri tárlatát a Conner préri skanzen. Húsvéti hétvége lévén sok kis érdekességgel csalogatták ide az embereket. A reklám szerint kiscsibéket és nyulakat láthatunk, ill. magát a Húsvéti Nyuszit is megpillanthatjuk. Több sem kellett Bencének, alig várta, hogy eljöjjön a mai nap.

Odaérkezésünk után rögtön az állatos pajtába vezetett utunk. Megnéztük a nemrégiben született állatokat, de nyuszinak nyomát sem láttuk. A kiskecskék ugrándoztak, szaladgáltak, a kiscsibéknek pedig még reggel 10-kor hideg lehetett, így nem tudták a gyerekek megsimogatni őket. Kicsit csalódva elindultunk a Prériváros felé. A gyerekek gyertyát öntöttek és nem maradt el a tojás vadászat sem az 1836-ot mintázó városkában. Végigjártuk a legújabb részt, a "természet ösvényt", nagyon jó ötlet volt ennek létrehozása. Még egy kontyos feketeharkályt is láttunk. A séta után visszakanyarodtunk megkeresni a többi tojást, amelyek a szállodánál, a fazekas és az orvos házánál voltak elrejtve. A gyerekek szerették volna még egyszer megnézni vajon megérkezett-e a nyuszi, de sajnos újra csalódniuk kellett. A húsvéti nyuszit sem láttuk, de ez volt a legkisebb probléma. Bence természetesen nagyon el volt szontyolodva, hiszen napok óta a nyusziról beszéltünk. És aki kicsit is ismeri Bencét tudja, hogy ez a kedvenc állata.

A közösségi médiában szóvá is tettem csalódottságunkat, és kapcsolatba is lépett velem egy hölgy, aki nem győzött elnézést kérni. Későn érkezett meg a nyuszi hozzájuk, mi pedig akkor már indulóban voltunk hazafelé. Egyébként leírtam neki az emailben a sok pozitív tapasztalatot és dícsértem az új ösvényt, de Bence pityergett a nyuszi hiánya miatt, és amikor tőled független dolgokról van szó, nehéz volt ám megvigasztalni. A hölgy szeretett volna ingyen jegyeket adni holnapra, de mivel tagok vagyunk felajánlotta, hogy ha valakit szeretnénk hozni, akkor azoknak szívesen biztosít ingyenes belépést. Megígérte, hogy holnap egész nap ott lesz a nyúl, én pedig megígértem Bencének, hogy délután elviszem és megnézzük. Ezt a nyulas dolgot leszámítva nagyon jó volt az ott töltött idő.

 

Kedvenc Kontyos Feketeharkályunk

Liba

   Egy kedves liba pár él a kertünk végén található tó mentén. Legelésznek hol az egyik oldalon, hol a másikon, hol a kertünkben. Lassan műtrágyára sem kell majd költeni. Nem túlzottan félénk állatok. Feszülten figyelnek. Készítettem pár sztárfotót a pózolást kedvelőtől.

 

 

Csibe

Újabb kis húsvéti alkotás. Ezúttal a gyerekekkel. Gyors, egyszerű és nagyszerű. :)

Leveles tojások

   Közeleg a Húsvét és elkapott a vágy, hogy kreatívkodjak kicsit. Az előző években a tojásfestéshez mindig egy kis tojásfestő szettet vettünk, amely festéktablettákat tartalmazott. Idén azonban valami új dologba vágtam a fejszét. Nem mondom, hogy a végeredmény olyan lett, mint amilyennek megálmodtam, de részben hasonlít, és ha úgy vesszük, hogy először csináltam "berzselt", azaz levél mintás tojást, akkor nem is nevezném kudarcnak a kísérletet. Az interneten nem találtam pontos leírást, mindig hiányzott egy-két fontos alap információ.

Első lépésben kis lyukakat vájtam, amelyeken át aztán kifújtam a tojások tartalmát. Emlékszem, gyerekkoromban Anyukám is hasonlóképpen tett, mielőtt tojást festettünk. A második tojás után nagyon belejöttem a dologba. Kiöblítettem, megszárogattam őket.

 

 

Ezután petrezselyem leveleket téptem, majd ezeket benedvesítve rásimítottam a tojásokra. (Lehetett volna más fajta levelet is használni, de mivel még mindig tél van tavasz helyett, ezt sikerült beszerezni.)

 

 

Sok helyen harisnyába kötözik a tojást, de én valahogy nem tudtam megoldani, így jól jött egy lyukacsos géz anyag. Megpróbáltam szorosan rákötni a tojásokra.

 

 

Mivel úgy döntöttem, hogy természetes módon színezem a tojásokat, kávét főztem, hogy annak levébe áztatva majd szép barnák lesznek az eredetileg hófehér tojások. Kb. 2 óra áztatás után rájöttem, hogy ennek nem sok eredménye lesz. Ezután találtam barna ételfestéket. Vízzel elkeverve egy újabb "fürdőt" készítettem és ebben olyan 3 óra pácolódás után kaptam valami féle végeredményt.

 

 

A tojások végül bézs színűek lettek, és bár nem mindegyiken lett elég éles a levél minta, most már ilyenek maradnak. :) 

 

 

Óvodás értékelés

   Március során az óvodai a tanárok, Miss Holly és Miss Michelle felmérték a gyerkőcök tudását. Anni sem maradt ki a sorból...

Aztán elérkezett a szülői értekezlet napja, amikor is előre megbeszélt időpontra kellett az oviba menni. Az egész megbeszélés kb. 10 percig tartott. Megtudtam, hogy Anni miben mennyit fejlődött. A betűk terén kell még fejlődni, de mivel a kindergarten tananyagában ugye benne van az ábécé, aggodalomra nincs ok. A tudom/nem tudom ráta javult, már többet tud, mint amennyit nem. :) A számok is egyre jobban mennek már. A színeket és formákat elsajátította. Ha kell, hallgat, csendben ül, énekel. Játékokban, tevékenységekben részt vesz, másokkal is szépen eljátszik, ellátja magát - evés, cipzár, gombolás terén, ill. elpakol maga után. Tud bánni az ollóval, festékkel és különböző írószerekkel. Megnyugtattak, hogy okos lány és szerintük semmi akadálya, hogy kindergartenbe menjen. A beirakozás április 18-án lesz.

El sem hisszük, hogy ha minden jól megy, augusztus közepétől, amikor a következő tanév kezdődik, a két gyermekünk egy sulibuszon fog utazni az iskolába.

 

 

Virgil

Március 25-ét mutat a naptár. Már, ha jól látok... Ennek ellenére az időjárás inkább decemberi/januári. Pár nap, és itt a Húsvét, de a Virgil névre keresztelt hóvihar éppen úgy döntött meglátogat bennünket. S mielőtt tovább áll kelet felé megbombáz legalább 20 centi hóval, megbénítja a közlekedést. Tegnap este jött az iskolából a telefon, hogy 2 órával később kezdődik az iskola - igazán optimistának bizonyult. Hajnali fél 6kor jött az újabb telefon, hogy elmarad a tanítás. A kis szomszédságok, ahová a buszoknak be kell térniük felvenni a gyerekeket, járhatatlanok. Az utakat délután 2 körül kezdték eltakarítani ott, ahol mi lakunk. Persze, a főbb utak járhatóak. Virgil megdöntött egy korábbi, 1912-es rekordot, már ami a hómennyiséget illeti. Egyébként egyfolytában havazik, kb. 0-1 fok van, holnap is max. 3 lesz. Utána talán melegszik az idő, és akkor mégsem a hóba rejti a Nyuszi a tojásokat vasárnap...

 

Esti kép

 

 

Reggeli edzés

 

Kicsit több, mint este volt...

 

 

Könyv

   Bence márciusi házi feladatának egyik része abból áll, hogy könyvet kell írni. Az iskola szervez egy tudományos/matematikai estet április végére, amelynek keretén belül kiállítják a fiatal írócsemeték könyveit. Hogy az osztálytársaknak is megmutathassák a műveket, március 28-át szabták meg beadási határidőnek. Nem volt igazából meghatározva, hogy milyen témáról szóljon. Az ötlet tippek között felsoroltak olyanokat, mint például ÁBÉCÉs vagy számos könyv. Bence azonban kitalált egy kis történetet egy Barna nyusziról és a szivárványról. Naná, hogy nyuszis, mi más! :)Nekem az a feladat jutott, hogy irányítottam a történetet, megterveztem a grafikát. Csináltunk először egy piszkozatot, majd berajzoltuk a teljesen fehér könyvbe az ábrákat, utána jött a szöveg. Utóbbit halasztgattuk kicsit, de vasárnap délután befejeztük a művet. Végül 16 oldalas lett. A Bogyó és Babóca mintájára készült, kinézetben legalább is. Holnap be is viheti Bence. Remélem, hogy jó lesz. Pár kép a könyvről/könyvből.

 

 

Repülő

Apa épített egy P38-as repülőt K'nex-ből. Bence annak mintájára épített egy egyszerűbb változatot egyedül, leírás nélkül...

Apáé

Bencéé

Korcsolyázás

   Bevallom, elég hosszú rákészülési időt vett igénybe, mire végül rászántam magam, hogy elmenjünk a helyi Forumba, azaz a jégpályára. Több, mint tíz éve, de lehet, hogy tizenöt is van már, hogy nem volt a lábamon a korcsolya. Fura is volt először, mintha kicsit elfelejtettem volna korizni. A gyerkőcöknek a leges legelső alkalom volt ez, és azt kell mondjam, nagyon ügyesek voltak. A kezdeti hisztinek és siránkozásnak végül az vetett véget, hogy látták tőlük sokkal nagyobb gyerekek is eltanyáznak a jégen. Pár kézenfogós kör után Bence a korlátot is elengedve egyedül korcsolyázott mellettem. Anni hamarébb feladta, de amikor egy 8-10 éves kislány megkérdezte Attilát, hogy taníthatja-e Annit, ő is körbe korcsolyázott a pályán legalább háromszor. Másfél órát töltöttünk végül a jégen, és nagyon jó élménnyel tértünk haza.

 

 

 

 

Tanársegéd

   Szerdán volt jelenésem Bence iskolájában a szokásos havi önkéntesi munkám alkalmából. Mrs. Boyd meglepett és kivételesen nem fénymásolást ill. laminálást tervezett számomra, hanem megkért, hogy játszak tanár nénire és kérdezzem ki a listán szereplő kb. 7-8 gyerkőctől a B kategóriába tartozó "látvány" szavakat. (Sight words - írtam róluk pár hónappal ezelőtt. Bemagolják a szavakat, a különböző kiejtés miatt nem szótagolva tanulnak olvasni.)

Bence ezen már túlesett, de ott volt a következő C kategória is, és elsőként őt kérdezhettem ki. Nagyon büszke voltam, mert mindet hiba nélkül felolvasta.

Utána jöttek a többiek. Többségük fiú, de két kislány is akadt. Érdekes volt látni, ki milyen módszerrel mondta a szavakat. Nagy meglepetésemre voltak szavak, amik nem mentek. A végén még én éreztem magam rosszul, sajnáltam, hogy nem tudták mindet és nem írhatják be a nevüket a táblára. :(

Kicsit ráhúztam a szokásos egy órámra, de még így sem sikerült mindenkit tesztelni, majd Mrs. Boyd folytatja. Elbúcsúztam Bencétől, az osztálytól, aztán irány az óvoda, hogy Annit felvegyem.

 

 

A tavasz hamis hírnöke

A hóvirág talán az első virág, amely kibújik a tél végeztével. Azonban erről sajnos szó sincs. A tél továbbra is tombol a maga kemény mínuszaival, sőt hétvégére újabb havat hozó frontot jósolnak. Aminek bevallom, így március végén egyáltalán nem örülünk. És még jobban fáj a szívem, amikor megnézem az 1 évvel ezelőtt készült fotókat a blogon, amikor is már pólóban jártunk sétálni. Tavasz, mikor érsz ide?

 

 

2. fog

   Mielőtt elfelejteném lejegyezni, a hét elején kiesett Bence második alsó középső fogacskája. Már nagyon mozgott, de végül nem itthon, hanem az iskolában esett ki. Most azonban nem veszett el. Az iskolai nővér berakta egy pici dobozkába, és Bence bent hagyta a suliban, de másnap meglett szerencsére és volt mit a párna alá rejteni a Fogtündér számára. Nagy volt Bence öröme reggel, amikor észrevette, hogy a tündér 50 centet hagyott a párna alá bújtatva. :)

 

 

Csak úgy

Húsvéti kosárkák

   A gyerekeknek nagyon jól megmaradt az emlékezetükben, hogy tavaly saját készítésű kosarakban gyűjtögették Húsvétkor a Nyuszi által elrejtett tojásokat. Amikor én voltam gyerek, nem ez volt a szokás, de hát ez itt Amerika, most miért maradjanak ki a mókából? Mióta megemlítettem, hogy március legvégén lesz Húsvét, azóta szerették volna, ha készítünk kosarakat, de "alapos anya" először körbenézett a neten ötletek után kutatva, majd alapanyag beszerző körútra ment. 

Szombaton délután végül minden adott volt, ígyhát leültünk és el is készültek a kosárkák. Itt találtam egy jópofa leírást, bár papír helyett színes habszivacsot használtunk. Ragasztó helyett pedig előnyben részesítettük a tűzőgépet.

A végeredmény ilyen lett.

 

 

Turkey Run

   Túl vagyunk az év első túráján. Nem máshová merészkedtünk, mint a kedvenc Turkey Run parkunkba. Ahhoz képest, hogy azon aggódtam (valamin mindig kell...) szakadni fog az eső, gyönyörűszép időnk lett. Az évszakhoz képest meleg is volt, a nap is kisütött, délutánra borult csak be, de még akkor sem kellett elővenni a biztonság kedvéért bepakolt esőkabátokat. Az ösvények hol kevésbé, hol eléggé sárosak voltak, viszont a megnövekedett vízmennyiség miatt több vízesést láttunk. Nem beszélve a csodás és hatalmas jégcsapokról.