Iskola

   Mint írtam már, augusztus közepén elkezdődött a tanév. Bence büszke elsősként ült fel első napon az iskolabuszra, Anni pedig friss kindergartenesként. Az iskolai év elején mindig késik a busz, de első nap délután 70 percig szobroztam a főút mentén, amíg hazaértek. Még kicsik és felnőtt kell várja őket a kijelölt megállóhelyen. Most már jobb a helyzet, fél 5-kor rakja le őket a busz, pedig a hivatalos menetrend szerint 4:14-kor kellene.

Annamari tanító nénije Mrs. Stewart lett, nem ő tanította Bencét tavaly, de azt mondják ő is nagyon jó tanár. 28 éve van a szakmában. Bence tanító nénije Mrs. Renner. Ő fiatalabb, 2 gyermekes anyuka és nagyon kedves. Bence sokat változott tavaly óta, már ami a magatartást illeti. Egész augusztusban egy "rossz" színt sem hozott, az utóbbi két hétben becsúszott 2 kék és egy sárga, mert fáradt volt.
Annamari egyenlőre csak zöld színekkel jött haza, amely ugye jót jelent. Tanulják a betűket, számokat, ill. inkább csak ismétlik. Már nem csak a becenevét, hanem a teljes nevét le tudja írni. Sight word-öket, ún. látványszavakat tanulnak. Tanulunk itthon is keményen. Bencének is hétközben napi házi feladata van.

Bencéék minden héten helyesírási tesztet írnak, tanulják az összeadást, kivonást, olvasnak. Van már zeneórájuk, rajz és testnevelés. Keddenként mennek könyvtárba, ahol volt már szerencsém kétszer is látni őt. Feliratkoztam ugyanis önkéntesnek, ígyhát segítek a folyton elfoglalt Miss Cross-nak. Az elmúlt héten szerdán voltam ott, akkor jár ugyanis Annamari osztálya. Élvezem a könyvtároskodást, a gyerekek jópofák. A délutáni műszak során az elsősök jönnek előbb, őket követik a másodikosok, majd a műszak végefelé a kindergartenesek.

Vége a tanévnek

Véget ért Bence első éve az amerikai oktatási rendszerben. A kindergartent tanulmányilag nagyon jól zárta, sőt az egész éves matematikai külön feladatokért elismerésben részesült. Erről egy oklevelet is kapott a zárónapon rendezett évzáró/oklevél és érme átadó rendezvényen. Tovább léphet az első osztályba.

Tavaszi fesztivál

   Befejeztem az önkéntesi munkámat az iskolában, ugyanis szerdán voltam utoljára. Legalább is Mrs. Boyd osztályában. Pénteken volt az iskola tavaszi fesztiválja, amelynek keretén belül a különböző ügyességi játékok felállításában segédkeztem. Ez erős kifejezés, mert az alatt az egy óra alatt, amire feliratkoztam, kb. 15 perc mondható hatékony munkavégzésnek. Még azok, akik régebb óta járnak ebbe az iskolai közösségbe sem emlékeztek, tavaly hogyan volt az egész megszervezve, mit mondhattam volna én, zöldfülű. Végül megérkezett egy hölgy, térképpel a kezében és a káoszból rend lett. Bence, sőt Anni is részt vett a fesztiválon, kipróbálták magukat pár ügyességi játékban, utána kaptak is pár csecse-becsét. Némelyiknek cukortartalma is volt, ígyhát estére szépen felpörögtek. Bence tanító nénijét is láttuk, Anni kipróbálta az arcfestést, Bence füle mögül pénz került elő egy varázsló által, látni kellett volna a gyerek meglepettségét. 6 óra felé elkezdett szakadi az eső, majd az iskola tornatermében nézelődtünk. Amikor elállt, még bóklásztunk kicsit, majd hazafelé indultunk. Sajnos csak egy telefonos kép készült. :(

 

A nap fénypontját egyébként is az este, a kertünkben bóklászó bátor nyuszi jelentette. A gyerekek mentek utána, a nyuszi boldogan ugrándozott előttük, nem zavartatva magát.

 

  

Beiratkozás

   Röviden és tömören, Annamarit beirattam kindergartenbe. Ki kellett tölteni jó pár oldalnyi papírt, olyanokról, mint szülők elérhetőségei, orvos, fogorvos telefonszáma, a mi lakcímünk. Ez azért fontos, mert három különböző hivatalos iraton kellett alátámasztani, hogy ezen és ezen a címen bizony ám mi lakunk. (Lakhely alapján tartozunk ugye egy adott általános iskolához.) Anniról is kérdeztek egy külön kis kérdőívben. Augusztus 14-én kezdődik a következő tanév és együtt fog utazni Bencével a sulibuszon. Izgi lesz.

Az iskola mára rendezett egy nyílt napot, s míg tavaly mind a négyen, idén kettesben Annival mentünk csak.  Egy kedves negyedik osztályos tanuló vezetett körbe, megismerkedtünk a három kindergarten tanárral, közülük ugye egyet ismerünk. Annamari egy kis keresésre volt invitálva, meg is találta a naptárat, játék konyhát, fürdőt...stb, ezért kapott egy matricát. Váltottam pár szót Mrs. Boyddal, aki megölelte Annit, aztán indultunk is volna hazafelé, de végül még rászántunk egy pár percet arra, hogy kipróbáljuk a sulibuszt. Bence tavaly túlságosan félénk volt és nem akart rá felülni, Annit viszont érdekelte. A buszsofőr hölgy tartott egy kis tájékoztatót, majd elvitt bennünket és pár jövendőbeli kisdiákot a szüleivel együtt egy körre a környező utcákon. Anni le volt nyűgözve. Amikor hazaértünk ez volt az első, amiről beszámolt a fiúknak. :)

 

Pár márciusi ovis kép a kisasszonyról...

 

 

Könyv

   Bence márciusi házi feladatának egyik része abból áll, hogy könyvet kell írni. Az iskola szervez egy tudományos/matematikai estet április végére, amelynek keretén belül kiállítják a fiatal írócsemeték könyveit. Hogy az osztálytársaknak is megmutathassák a műveket, március 28-át szabták meg beadási határidőnek. Nem volt igazából meghatározva, hogy milyen témáról szóljon. Az ötlet tippek között felsoroltak olyanokat, mint például ÁBÉCÉs vagy számos könyv. Bence azonban kitalált egy kis történetet egy Barna nyusziról és a szivárványról. Naná, hogy nyuszis, mi más! :)Nekem az a feladat jutott, hogy irányítottam a történetet, megterveztem a grafikát. Csináltunk először egy piszkozatot, majd berajzoltuk a teljesen fehér könyvbe az ábrákat, utána jött a szöveg. Utóbbit halasztgattuk kicsit, de vasárnap délután befejeztük a művet. Végül 16 oldalas lett. A Bogyó és Babóca mintájára készült, kinézetben legalább is. Holnap be is viheti Bence. Remélem, hogy jó lesz. Pár kép a könyvről/könyvből.

 

 

Tanársegéd

   Szerdán volt jelenésem Bence iskolájában a szokásos havi önkéntesi munkám alkalmából. Mrs. Boyd meglepett és kivételesen nem fénymásolást ill. laminálást tervezett számomra, hanem megkért, hogy játszak tanár nénire és kérdezzem ki a listán szereplő kb. 7-8 gyerkőctől a B kategóriába tartozó "látvány" szavakat. (Sight words - írtam róluk pár hónappal ezelőtt. Bemagolják a szavakat, a különböző kiejtés miatt nem szótagolva tanulnak olvasni.)

Bence ezen már túlesett, de ott volt a következő C kategória is, és elsőként őt kérdezhettem ki. Nagyon büszke voltam, mert mindet hiba nélkül felolvasta.

Utána jöttek a többiek. Többségük fiú, de két kislány is akadt. Érdekes volt látni, ki milyen módszerrel mondta a szavakat. Nagy meglepetésemre voltak szavak, amik nem mentek. A végén még én éreztem magam rosszul, sajnáltam, hogy nem tudták mindet és nem írhatják be a nevüket a táblára. :(

Kicsit ráhúztam a szokásos egy órámra, de még így sem sikerült mindenkit tesztelni, majd Mrs. Boyd folytatja. Elbúcsúztam Bencétől, az osztálytól, aztán irány az óvoda, hogy Annit felvegyem.

 

 

Szabadság szobor

Bence keze nyomán...

Bizonyítvány

   Az iskolakörzetünk kindergarten évében harmadévente mérik fel a gyerekek iskolai előmenetelét és erről hazaküldik az ún. "report card"-ot avagy bizonyítványt. Az első harmad végén személyre szóló szülői értekezleten beszélgettem Mrs. Boyd-dal Bencéről, most a 2. harmad végén már csak hazaküldték a bizonyítványt, amelyet aláírva vissza kell majd küldeni. Persze, előtte szépen beszkenneltem, hogy ha esetleg nem kapnánk meg, azért megmaradjon az utókornak.

Mint ahogy anno az én bizim is tartalmazta hány napot voltam jelen vagy hiányoztam az iskolából, ugyanúgy feltüntetik itt is, hány napot volt iskolában a gyerkőc, hiányzott-e, késett-e. Nézik a finom motorikai kézséget, le tudja-e írni a kis és nagybetűket, számokat, nevét, ill. tud-e ollóval vágni, hogyan kezeli az íróeszközöket. Felmérik a szociális kézséget/ügyességet, amely azt jelenti, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak és viselkednek másokkal, követik-e az utasításokat, önállóan tudnak-e dolgozni, időben elkészülnek-e egy feladattal, részt vesznek-e csoport tevékenységekben...stb.

A betűk ismerete mellé most már a hozzájuk tartozó hangokat is megtanulták, ill. további látványszavakat. C szintű az olvasási kézsége, ami nagyon jó. (Az év végi cél a B szint.) 100-ig leírja a számokat, felismer különböző sablonokat, sőt saját maga is képes alkotni ilyet (AB, AAB, ABB, ABC). Tárgyakat és számokat összehasonlítja nagyságrendben 1-10 között (persze tovább is megy), tízesével százig számol. A tanárnő csak annyit fűzött még hozzá, hogy Bence jól tanul, ügyesen olvas. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd az aktív hallgatásra és az utasítások követésére. (Ugye a becsúszott kék kártyás napok erre utalnak.)

Mit is mondhatnék: büszkék vagyunk rá. :)

 

 

Valentin nap

   A gyerekek izgatottan várták a Valentin napot, hogy az osztálytársaknak átadhassák a kis kártyákat és nem tévedek sokat, ha azt mondom, ők is szerettek volna gyűjteni párat.

Anniéknál még 13.-án megtartották az oviban a Valentin napot. Kis dobozkával jött haza a kicsi lány, benne kis csokik, cukorkák, nyalóka. Bencééknél kisebb teadélután volt, de náluk már szigorúbbak voltak, nem szabad volt semmilyen édességet a kártyához csatolni. 

Mi felnőttek is kaptunk saját kezűleg készült alkotásokat, nagyon cukik.

Képeket sajnos nem tudok feltölteni, ugyanis az ovis tanárnő mostanában elmaradt azok közzétételével.

 

 

"Nem akarok iskolába menni!"

   A múlt héten volt néhány nehéz reggel amikor is Bence azzal az elhatározással kelt fel, hogy nem akar iskolába menni. Amióta iskolába jár, még egyszer sem fordult ez elő, nem is tudtuk hirtelen mire vélni. Azt hittük, valamelyik osztálytársa csúfolja vagy valaki bántotta és az váltotta ki ezt a pálfordulást. Így ment ez keddtől csütörtökig fokozatosan rosszabbra fordulva, egyre több sírással, hisztivel. Illetve azzal a kijelentéssel, hogy az iskola unalmas. (Márpedig tudom, hogy Mrs. Boyd igazán igyekszik érdekessé tenni, már csak abból is ítélve, amikor segédkezem neki és fénymásolok, látom milyen jópofa kis feladatlapokat kapnak majd a gyerkőcök. Az én szememmel nézve mindenképp.)

Miután kiderítettük, hogy senki nem bántotta nagyobbik csemeténk, az interneten olvasgattam és ekkor jöttem rá, mi is lehet a probléma valódi oka. Nagyon vártam, hogy hazajöjjön a suliból, hogy megbeszéljem vele a dolgot és lám, rátapintottam a lényegre...

Tudni kell, hogy az autóm szervizben van, hogy miért azt inkább nem taglalnám. :( Autó híján pedig nem nagyon mozgolódhattam és Bence az egészből azt vonta le, hogy Anya és Anni itthon vannak, neki ennek ellenére mégis iskolába kell menni. Ráadásul mindhárom napon, amikor a reggelt hisztivel kezdte kék kártyát kapott, tehát nem viselkedett példásan. Tudtam, hogy ezzel "büntet", hiszen az utóbbi időben sorra hozta haza a zöld (jó) kártyákat. Azt mondta nekem, hogy nem szereti, hogyha mindenki itthon van és neki el kell menni, szereti, ha együtt vagyunk. Miután megbeszéltük az ügyet, pénteken csodák csodájára nem volt reggel hiszti, sőt aznap megkapta iskolai pályafutása első lila kártyáját, amely még a zöldnél is jobb. Kapott jutalomként sok játék centet, és büszkén sorolta, hogy ő egy "resourceful, responsible and respectful" (találékony, felelősségteljes és tisztelettudó) diák. Nagyon büszke volt magára, és mi is rá. :)  

 

 

CogAT teszt

   November végén ill. december elején végeztek az általános iskolában ún. kognitív profil tesztet az összes kindergartenes korú gyermeken. Bence is átesett a teszten, amelyről sajnos nem sokat mesélt itthon. Nem is hallottunk az eredményről péntek délutánig. Ekkor jött az email arról, hogyan teljesített kicsi fiunk. Nem tudom pontosan mit is takar a teszt, nem vagyok szakmabeli, de azért megpróbálom magyarosítani mit is teszteltek.

Három részterületen vizsgálták a gyerekek okfejtését: képismeret, számismeret és alakzatok mátrixa. Általában 88%-os teljesítés esetén tesztelik tovább a gyerkőcöket, de a HSE iskolakörzet 80% felett tovább tesztel. Bence 83%-ot ért el a teszten, így az email arról szólt, hogy tovább fogják tesztelni a gyerkőcöt. Büszkék vagyunk rá.

S ha már a teszteknél járunk, egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy az ún. látvány szavakból fogja Mrs. Boyd tesztelni a csoportját, Bence pénteken át is esett a számonkérésen, amelyen tökéletesen megfelelt.

Suli

   Január 8-án volt Bence első napja az iskolában. Hosszú nap volt, szerintem sok gyerkőc elszokott kicsit az iskolától az elmúlt két hét alatt. Bence rögtön kékkel indította viselkedésileg a hetet, valami utasítást nem követett. Az utóbbi két napban azonban szépen zöldül a kis naptára. Amikor zöld kártyát kapnak, ez azt a privilégiumot is magában hordozza, hogy kapnak 1 játék pennyt. Ha összegyűlik 10 darab, akkor választhatnak egy ajándékot a kincsesládikából. Ez a legtöbbször egy ceruzát jelent vagy valami kis csecsebecsét.

Szerdán voltam bent Mrs. Boydnak laminálni. Jópofa kis matekos összeadásos, számolós feladatok voltak. 

Az egészben nem is ez a legérdekesebb, hanem az iskola új beiratkozó rendszere. Míg tavaly még papíron kellett bejelentkezzek a titkárságon, most egy külön kis számítógép jegyzi, ha valaki az alkalmazottakon kívül az iskola épületében tartózkodik, majd nyomtat mellé nekem egy fényképes matricát, amelyet fel kell ragasszak magamra. Ezt már lehet 21. századi módszernek nevezni.

Bence alig akart elengedni, de végül meggyőztem, hogy 3 óra múlva otthon találkozunk.

Újabb kis tesztjük lesz az ún. látvány szavakból. Itthon fel is sorolta mindet, amely a hazaküldött kis lapon volt. Küldhetem is vissza a papírt aláírva, hogy a tanár is hasonlóképpen kikérdezheti Bencét. 

Decemberi összefoglaló

   Nem szeretem a hosszú összefoglaló jellegű bejegyzéseket, de ez a hónap úgy elszaladt, mintha nem is lett volna. Kénytelen vagyok így az év utolsó előtti napján összeszedni gondolataim és lejegyezni mi minden történt mostanában. A 2013-at jó lenne tiszta lappal kezdeni.

 

Utoljára még december 4-én írtam, ígyhát hadd folytassam ugyanazzal a héttel. December 8-án kihúzták két bölcsességfogamat. Nem azért, mert gondjaim voltak velük, ellenkezőleg. A felső fog hamar kijött, de az alsónak beletörött az egyik gyökere, amely kis horgot formált és a doki alaposan megszenvedett vele, mire kiszedte. És nem csak ő. Aznap este felhívott telefonon megkérdezni, hogy érzem magam, tanácsot adott. A következő sok nap a fájdalom jegyében telt. Még fájdalomcsillapítással is fájt az arcom másfél hétig.

 

Bence változatos színeket hozott haza az iskolából, már ami a viselkedését illeti. Az első hét végig zöld volt, ami jó, a második héten egy darab zöldet nem hozott, mindig rá kellett szólni valamiért, aztán a harmadik decemberi iskolai héten már volt zöld is a kis naptárban. Az iskolában rendeztek könyvvásárt, voltam bent egyszer önkénteskedni. Legfőbb témájuk a Karácsony volt, ill. hogy más népek hogyan ünneplik a Karácsonyt, milyen ismert szokások vannak. Bence volt az iskola kindergartenes sztárja, amelyről egy kis oklevél és fénykép tanúskodik az igazgató aláírásával megspékelve. Hozott haza ajándékokat és végre kézhez kapta az osztályfényképet. Ezeket meg is osztanám.

 

 

 

Annamari ovijában sem unatkoztak a gyerekek. Egész hónapban lázasan készültek a december 17-én este meghirdetett karácsonyi estre, ahol nagyon ügyesen szerepeltek. Sorra gyártották a termükben lévő karácsonyfára a díszeket, amelyeket aztán a téli szünet előtt haza is hozhattak. Kirándultak a Conner prérire, ahol a mézeskalácsokról tanulhattak, ill. az ilyenkor hagyományos mézeskalács házikó tárlatot nézték meg. Utolsó napjukon pizsama nap volt, lazítottak. Aznap hullott először számottevő mennyiségű hó. (Bence iskolája is 2 órával később kezdett.)

 

 

Apa már december közepétől itthon volt szabadságon. Sikerült rávennem, hogy a hálószobánk új réteg festéket kíván és bár nem túl nagy kedvvel, de belevágott a projektbe, amely azóta készen is lett.

 

December 22-én , szombaton Bence beteg lett. Köhögött, lázas volt, 2x hányt is. Enni alig evett. Nem örültünk neki. Hétfőn végül elvittem dokihoz, ahol kiderült, hogy A típusú influenzája van. Anni aztán Karácsony napján kezdett lerobbanni, és én is. Apa csodák csodájára tartja magát, de egész héten nyűglődünk, illetve talán most már gyógyulgatunk. Nagyon alattomos egy vírus ez. Nálam elég furán jelentkezett. Első nap lázas voltam, mindenem fájt, csak feküdni bírtam. Némi gyógyszer aztán segített, másnap szinte kutya bajom nem volt. Késő délutánig, amikor is újra magas láz, didergés... A nátha a 4. napon jelentkezett, köhögés szintén megvan még mindhármunknál. Bence már a köhögést leszámítva jól van, Anninak még ma is hőemelkedése volt.

 

Sajnos a Karácsony ennek a jegyében telt.

 

 

 

Karácsony másnapján jött egy-két hóvihar rendszer is errefelé, amely szép fehérre varázsolta a tájat. Euclid és Freyr. Mérgelődtem, mert még ki sem használhatjuk betegen. Tavaly ugye elmaradt a szánkózás, hó hiányában... Végül tegnap nem bírtam már tovább a bentről szemlélődést és jól beöltözve kihajtottam az aprónépet jómagammal kicsit levegőzni. Anni hóangyalt készített, Bence is mászkált, én hóembert építettem. A kis kintlétnek meg lett az eredménye, a délutáni alvás szép hosszúra sikeredett.

 

 

A Szilvesztert itthon töltjük. Eredetileg kisebb összejövetelt szerveztünk volna, de amikor láttam, hogy nem gyógyulunk meg teljesen, le kellett mondani a bulit. Talán majd jövőre. Bence mindenesetre várja a holnapot. Izgatott, mert emlékszik a tavalyi bulira és tüzijátékra. 

 

Hát, ennyi volna 2012 a blogon. Köszönjük szépen mindenkinek, aki benézett, mert kíváncsi volt ránk. Köszönjük a kedves kommenteket és üzeneteket, mégha eléggé meg is ritkultak. 

 

Sikerekben Gazdag, Nagyon Boldog Új Esztendőt kívánunk Mindenkinek!

 

Élelmiszer gyűjtés

   Az egyik fishersi metodista gyülekezet felhívására Bencéék iskolája is csatlakozott a Hálaadást és Karácsonyt megelőző tartós élelmiszer gyűjtésbe. Minden kisdiák egy nagy papírtáskát hozott haza az iskolából. A táskán ez áll: "Fill the box to the top and let's bring hunger to a stop", azaz töltsd tele a táskát és fékezd meg az éhséget. Egy bevásárló listát is kaptunk mellé, hogy milyen típusú élelmiszerre vagy egészségügyi termékekre volna szükség, így vettünk ezt is, azt is. A táska megtelt, már csak le kell adni az iskolában.

Sztár diák

   Múlt héten Bence volt a kindergarten csoportjában a sztár diák. Vihetett be fényképeket a családról 1-2 játékot, a kedvenc könyvét. Kedden egy kis prospektust készítettünk, amelyben benne volt róla pár szó, ill. az ő kedvenceiről pár érdekesség. Szerdára, nekünk szülőknek kellett egy kis történetet fabrikálni, amelyet Mrs. Boyd felolvasott a csoport előtt. Csütörtökön az osztálytársai rajzoltak Bencének mindenfélét, amelyet aztán kis könyvvé fűzve pénteken megkapta ajándékként. Nagyon élvezte, hogy ő lehetett a sztár. Ráadásul, mint az előző bejegyzésben arról már írtam, kiesett a foga is. Az oviban kis tooth chart-ot, azaz fog táblázatot vezetnek arról, kinek hány foga esett már ki. Bencus kapott egy matricát is, boldog volt. Sajnos a fog nem került elő. :(

 

 

Bence műve

 

Néhány rajz az osztálytársaktól

 

Bence ezen kacagott a legtöbbet :)

 

Plecsni

   Ezek az amerikaiak szeretik a formalitásokat és az okleveleket is minden bizonnyal. Bence tegnap leszállt a sulibuszról és meglobogatta előttem, mit kapott. Egy plecsnit arról, hogy az első negyedévben nem hiányzott egy napot sem az iskolából. :)

 

Szülői értekezlet

   Eltelt az iskolai tanév egy negyede. Ennek megfelelően felmérték a gyerkőcök tudását, majd erről egy személyes, negyed órás szülői értekezleten beszámolt nekem Bence tanító nénije, Mrs. Boyd.

Akadémiailag, ill. tudását illetően nincs probléma a nagyfiúval, sőt. Sok mindenben túlteljesített, ha fogalmazhatok így. A számok és betűk ismerete, ill. formák, színek és az ún. "sight words"-ök tökéletesen mennek neki. Sok mindenben év végi szinten áll.

Probléma nincs is igazából, kivéve a magatartást. Már írtam arról, hogy színekkel jelzik, hogyan viselkedett egy nap folyamán és ha valamiért rá kellett szólni, belekerül a kis naptárába és így mi is látjuk mi volt az oka, amiért figyelmeztetést kapott. Volt ebben a hónapban ugyanis kb. 2 hét, amikor majdnem minden nap rá kellett szólni, mert hangokat ad ki, amit lehet hogy ő maga már észre sem vesz, de meg kell tanulni csendben lenni és akkor megszólalni, amikor arra felkérik. Nem mondom, hogy ezt túl komolyan kell venni, de nem is legyintünk rá egyet, hanem igenis magyarázzuk neki, hogy miért nem szabad ezt vagy azt. Ennek ellenére büszkék vagyunk rá.

Mrs. Boyd mutatott két kiskönyvet is, amelyen a gyerkőcök az iskolában önállóan dolgoznak. Egyedül rajzolják, majd írnak hozzá szöveget. Bence egyik könyve autókról szól, a másik persze nyusziról, amelyen már meg sem lepődünk. Már a jelenlegi osztálya is tudja, hogy kedvenc állata a nyúl.

Önkéntes munka

   Még augusztusban feliratkoztam Bence tanító nénijénél, hogy havonta egyszer szívesen besegítek iskolai anyagok fénymásolásában. Októbertől kezdődött az egész önkéntesség és a mai napon voltam bent először az iskolában, hogy segítsek.

Az iskola épülete alapból zárva van és csak miután bemutatkoztam a kaputelefonban, azután léphettem át az ajtón. A következő lépés az volt, hogy a titkárságon beiratkoztam, illetve kaptam egy látogatói matricát. Utána elsétáltam Bence osztályához. Mrs. Boyd éppen mesét olvasott a köré gyűlt gyerkőcöknek, szinte észre sem vették, hogy bementem. Ezután felültette Bencét a fotelbe, hogy figyelje a csendet, amíg ő elmondja nekem a feladatomat. Pénteken baglyot fognak készíteni, ehhez kellett a madár testrészeinek sablonját színes papírokra fénymásolni 30 példányban. Elmondta merre találom a fénymásoló szobát. Bencének kellett vagy 5 perc, mire oda mert jönni hozzám, furcsa volt, de később aztán többször odaszaladt és átölelt.

A fénymásolónál nem én voltam az egyedüli anyuka, voltak ott még ketten, akik szintén oktatási anyagokat készítettek, lamináltak. Az egyik hölgy volt olyan kedves és segített megmutatni hogyan kell használni az egyik gépet, aztán a többi ment magától. Kb. fél óra alatt végeztem is, majd visszamentem a nagy pakkal a terembe. Mivel Mrs. Boyd arra számított, hogy ezzel elmegy 1 órám, nem is talált mást, végül csak egy H betűről szóló oldalt kaptam még fénymásolni. A fennmaradó kb. 10 percet a teremben töltöttem és figyeltem az órát. Ez eszembe juttatta az én általános iskolás éveimet, amikor néha tanfelügyelők ültek be órát megfigyelni és nagyon szépen kellett viselkedni. :)

A gyerkőcök sok mindent csináltak 1 óra alatt. Nem csodálkozom, hogy Bence nem tudja hirtelen elmesélni mi minden történik egy adott napon, mert túl sok minden van. Sokat jelentkezett, aktív volt. Azt hiszem nincs min aggódni egyenlőre. A kindergartennek azonban köze sincs az otthoni értelemben vett óvodához, ez már javában iskola.

 

 

Osztálykirándulás

Noblesville városka Fishers-szel határos. Itt található a Russel farm, ahová kedden Bence és az összes kindergarten csoport kirándult. Utaztak traktor vontatta szekéren, megnézték az állatokat, ill. a takarmánytök földeket. Kaptak ajándékot is - egy kis tökkel tért haza az iskolából. Sajnos nem tudtam elkísérni őt a kis kiruccanásra, így képeim nincsenek. :(

Olvas

   Bencéék sorra tanulják és gyakorolják az ún. "sight words"- azaz olyan szavakat, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a kezdő olvasók számára íródott könyvekben. Dolch listának is nevezik, 220 szót ill. 95 főnevet tartalmaz, és kindergarten illetve harmadik osztály között tanulják ezeket. Még a szülői értekezleten kiderült, hogy a tanév végére 78 ilyen szót kell tudniuk. Magyarán vizuálisan memorizálniuk kell.

Amióta elkezdődött az iskola, hetente járok könyvtárba. Hol Annival, hol egyedül keressük az érdekes kis olvasmányokat. Aztán amikor Bence is hazajön a suliból, leülünk és olvasgatunk. Amely szavakat tudja, azokat hagyom hadd olvassa ő, a többit én. Nagyon ügyeske, mert próbálkozik betűzni a többi szót is, hol több, hol kevesebb sikerrel.

Sikerélményről is beszámolhatok. Két könyv is akad, amelyből elég sokat el tud egyedül olvasni. Az egyik ilyen Dr. Seuss 'I can read with my eyes shut' c. könyve. A másik könyv, amelyet ma este olvastunk, -sőt mi több Bence 80%-ban egyedül olvasott el - a P.D. Eastman által illusztrált Go, Dog. Go! Büszkék vagyunk rá, de ő is olyan büszke volt magára.

 

S ha már iskolás témánál tartok... Lehet, már írtam róla, de van egy zöld kis mappája Bencének, amely egyrészt kommunikációs célokat szolgál, másrészt található benne egy naptár, amelyben minden napon bejelölik az iskolában, hogyan viselkednek a gyerekek. Azt kell mondjam változó a viselkedése. Míg szeptember első hete végig zöld volt, amely azt jelzi, hogy minden rendben volt, addig a második hét csütörtökén kék színnel jött haza, amely azt jelzi, hogy rá kellett szólni, mert nem figyelt oda valamire. Péntekre teljesen lefáradt aztán, mert hazahozta az első sárgát. Egyrészt rá kellett szólni, mert nem figyelt, majd zene órán a pólójával játszott, amelyet a fejére húzott. A harmadik héten csupa zöld volt, aztán ezen a héten megint változatosan alakul a naptár. Két kékkel indította a hetet, majd a tegnapi zöld után ma sárgával jött haza. Most viszont már nem úgy kezelem, mint az első sárgát. Tudom, hogy ha fáradt, nehezen mozdul és többször kell rászólni... az iskolában gondolom nem kérik meg őket 3x valamire, nincs kizárva, hogy itthon is bevezetjük ezt a színkódos megoldást. :)