Nem szeretem a hosszú összefoglaló jellegű bejegyzéseket, de ez a hónap úgy elszaladt, mintha nem is lett volna. Kénytelen vagyok így az év utolsó előtti napján összeszedni gondolataim és lejegyezni mi minden történt mostanában. A 2013-at jó lenne tiszta lappal kezdeni.
Utoljára még december 4-én írtam, ígyhát hadd folytassam ugyanazzal a héttel. December 8-án kihúzták két bölcsességfogamat. Nem azért, mert gondjaim voltak velük, ellenkezőleg. A felső fog hamar kijött, de az alsónak beletörött az egyik gyökere, amely kis horgot formált és a doki alaposan megszenvedett vele, mire kiszedte. És nem csak ő. Aznap este felhívott telefonon megkérdezni, hogy érzem magam, tanácsot adott. A következő sok nap a fájdalom jegyében telt. Még fájdalomcsillapítással is fájt az arcom másfél hétig.
Bence változatos színeket hozott haza az iskolából, már ami a viselkedését illeti. Az első hét végig zöld volt, ami jó, a második héten egy darab zöldet nem hozott, mindig rá kellett szólni valamiért, aztán a harmadik decemberi iskolai héten már volt zöld is a kis naptárban. Az iskolában rendeztek könyvvásárt, voltam bent egyszer önkénteskedni. Legfőbb témájuk a Karácsony volt, ill. hogy más népek hogyan ünneplik a Karácsonyt, milyen ismert szokások vannak. Bence volt az iskola kindergartenes sztárja, amelyről egy kis oklevél és fénykép tanúskodik az igazgató aláírásával megspékelve. Hozott haza ajándékokat és végre kézhez kapta az osztályfényképet. Ezeket meg is osztanám.
Annamari ovijában sem unatkoztak a gyerekek. Egész hónapban lázasan készültek a december 17-én este meghirdetett karácsonyi estre, ahol nagyon ügyesen szerepeltek. Sorra gyártották a termükben lévő karácsonyfára a díszeket, amelyeket aztán a téli szünet előtt haza is hozhattak. Kirándultak a Conner prérire, ahol a mézeskalácsokról tanulhattak, ill. az ilyenkor hagyományos mézeskalács házikó tárlatot nézték meg. Utolsó napjukon pizsama nap volt, lazítottak. Aznap hullott először számottevő mennyiségű hó. (Bence iskolája is 2 órával később kezdett.)
Apa már december közepétől itthon volt szabadságon. Sikerült rávennem, hogy a hálószobánk új réteg festéket kíván és bár nem túl nagy kedvvel, de belevágott a projektbe, amely azóta készen is lett.
December 22-én , szombaton Bence beteg lett. Köhögött, lázas volt, 2x hányt is. Enni alig evett. Nem örültünk neki. Hétfőn végül elvittem dokihoz, ahol kiderült, hogy A típusú influenzája van. Anni aztán Karácsony napján kezdett lerobbanni, és én is. Apa csodák csodájára tartja magát, de egész héten nyűglődünk, illetve talán most már gyógyulgatunk. Nagyon alattomos egy vírus ez. Nálam elég furán jelentkezett. Első nap lázas voltam, mindenem fájt, csak feküdni bírtam. Némi gyógyszer aztán segített, másnap szinte kutya bajom nem volt. Késő délutánig, amikor is újra magas láz, didergés... A nátha a 4. napon jelentkezett, köhögés szintén megvan még mindhármunknál. Bence már a köhögést leszámítva jól van, Anninak még ma is hőemelkedése volt.
Sajnos a Karácsony ennek a jegyében telt.
Karácsony másnapján jött egy-két hóvihar rendszer is errefelé, amely szép fehérre varázsolta a tájat. Euclid és Freyr. Mérgelődtem, mert még ki sem használhatjuk betegen. Tavaly ugye elmaradt a szánkózás, hó hiányában... Végül tegnap nem bírtam már tovább a bentről szemlélődést és jól beöltözve kihajtottam az aprónépet jómagammal kicsit levegőzni. Anni hóangyalt készített, Bence is mászkált, én hóembert építettem. A kis kintlétnek meg lett az eredménye, a délutáni alvás szép hosszúra sikeredett.
A Szilvesztert itthon töltjük. Eredetileg kisebb összejövetelt szerveztünk volna, de amikor láttam, hogy nem gyógyulunk meg teljesen, le kellett mondani a bulit. Talán majd jövőre. Bence mindenesetre várja a holnapot. Izgatott, mert emlékszik a tavalyi bulira és tüzijátékra.
Hát, ennyi volna 2012 a blogon. Köszönjük szépen mindenkinek, aki benézett, mert kíváncsi volt ránk. Köszönjük a kedves kommenteket és üzeneteket, mégha eléggé meg is ritkultak.
Sikerekben Gazdag, Nagyon Boldog Új Esztendőt kívánunk Mindenkinek!
