Showing posts with label Hétköznapok. Show all posts
Showing posts with label Hétköznapok. Show all posts

Saturday, September 14, 2013

Hol is hagytam abba? :)

   Minél több idő telik el egy-egy bejegyzés között, annál nehezebb újra felvenni azt a képzeletbeli kesztyűt és utólag lejegyezni az utóbbi majdnem két hónap történéseit. Azért most megpróbálom.
 
A leginkább említést érdemlő változás, amely velünk történt, hogy elköltöztünk a Lucfenyő sorról. Bármennyire is kedveltük a házunkat, kinőttük. Már 6 hete az új helyen lakunk. A régi még a piacon van, reméljük már nem sokáig. Egyébként légvonalban kb. 150 méterre költöztünk csak. Hiába, kedveljük ezt a környéket. A gyerekek általános iskolája is ugyanaz, amelynek igazán örülünk.
 
Az iskoláról majd egy másik bejegyzésben bővebben is írok.
 
Ha pár szóban össze kellene foglalni a nyári szünetet, ezt írnám: teniszezés, sok bringázás, házvásárlás, dobozolás, költözés, pakolás, és egy kis pihenés Alabamában, a Mexikói öbölnél. Majd még fel sem ocsúdtunk és augusztus 14-én elkezdődött a tanév.


 
 

Friday, July 12, 2013

Szobafestő-mázoló

Egyszerűsítve, festőnek léptem elő, mármint ami a házunkat illeti. Efféle paparazzi fotók bizonyítják a címet, amelyet konyhabútor restaurálás ill. az ódivatú barna ajtókeretek és szegélyek fehérre festése után szereztem. Ja, igen. Az utóbbi két hétben konyha felújítást tartottunk. Nem mondom, hogy álomkonyha, de sokkal jobb, mint volt...



Néha még Anni is besegített.

Újra itt!

   Újra itt vagyok a blogszférában... Gondolom, sokaknak fel sem tűnt, bár majdnem egy hónapig szüneteltettem a blogot. (Köszönet azoknak, akik érdeklődtek!) Az élet zajlik tovább, sőt kicsit még izgalmasabbá is vált az utóbbi időben. De ennek miértjéről egyenlőre nem kívánok beszámolni. Mindent a maga idejében. Viszont, hogy ne kelljen túl sok mindent egyszerre lejegyezni, apránként / utólag beszámolok pár megtörtént eseményről.
Anni szülinapjával kezdetét vette a nyár és a szülinap-sorozat. Június 28-án Apa 37 éves lett, rá egy hétre, július 5-én pedig az én 35. szülinapomat ünnepeltük.
Voltunk kirándulni, bringázni erre-arra. Szépen sorjában haladva, Apa munkahelyétől nem messze található Mounds állami parkkal kezdeném. Régebben jártunk már itt, de most alaposabban feltérképeztük hármasban ezt az erdőt. Hiába, na! Szeretjük a természetet.



 
Amikor jó idő van, a gyerekek csobbannak itthon. Bár az utóbbi 2-3 hétben - a tavalyi évvel ellentétben, amikor is szárazság volt, - most sokkal változékonyabb az időjárást. Mostanában a 10 napos előrejelzés nem ígér esőt és ezt élvezzük is.

 
 

Thursday, June 13, 2013

Rajzok

Rengeteg rajz készül mostanában, sőt néha már úgy érzem túl sokszor van ceruza a gyerek kezében, de hát úgy el tudnak szórakozni a színezéssel, rajzolással!
Egy Anni által rajzolt kép, majd 3 mű Bence "tollából".
 
Ház és család Anni szemmel
 
 
Motorcsónakos élmény
 
 
Nyúl puzzle

 
Ház és család Bence szerint
 
 

Dr. James A. Dillon park

Ilyen komoly neve van annak az általunk csak vizes játszira keresztelt parknak, ahová kedden délután látogattunk el, miután végre lett olyan igazi nyárias strandidő, hogy a gyerekek felvehessék a fürdőrucikat. Eleinte, mintha egy láthatatlan lánc nem engedte volna őket 2 métertől messzebbre tőlem, csak szemlélődtek, majd végre "elszakadt" a lánc és még másfél óra elteltével is nehéz volt őket rábeszélni, hogy jó lenne lassan hazaindulni.




 
 

Saturday, June 8, 2013

Conner préri

   Húsvét óta megérett egy újabb látogatás a Conner préri skanzenbe. Megnéztük az új múzeumi tárlatot a fákon élő állatokról, ill. szélmalmokról. Majd elkezdtük hosszú sétánkat a levegőn. Nézelődtünk a Lenapi indián tanyán, megnéztük az állatokat, majd átsétáltunk 1836-ba. Egy kis kertészkedés, boltozás után végigjártuk a Természet ösvényt, ahol egy teknőccel találkoztunk. Később meghallgattuk mit mesél egy katona a fegyveréről ill. az észak és dél közti csatározásról, majd a gyerekek lehűsítették magukat a vizes játszótéren. Gyorsan elszaladt az a 2.5 óra, amit ott töltöttünk.
 





 

Feltaláló

Anni is mérnöki babérokra tör, avagy hogyan alakítsuk át a szennyeskosarat járgánnyá, némi cellux segítségével.

Tuesday, May 21, 2013

Touch a Truck

   Fishersben a város közalkalmazottainak hete van, amelynek alkalmából rendezték a címben is szereplő "Touch a Truck" (Tapintsd a teherautót) nevezetű családi programot a fishers-i vonatállomás parkolójában. Képviseltette magát a rendőrség, tűzoltóság, ill. a közterület fenntartók, megannyi útfelújító vagy gyepfenntartó munkagéppel. A gyerekek kaptak pattogatott kukoricát, vizet, pólót. A rendőrtől matricát, a tűzoltóktól játék sisakot. Andiékkal látogattunk el a helyre. Sorban kellett állni, amelyet a fiaink valami ritka ok miatt nehezen bírtak, gondolom rég látták egymást és megzakkantak inkább viselkedés helyett... :)
 







 

Wednesday, May 8, 2013

Egy nap a sok közül

   Már lassan két hete, hogy vendégünk érkezett, Apa egyik gyerekkori barátja. Nálunk tölt egy hónapot. Egy hét akklimatizálódás után múlt szombaton két hetes autós/bringás túrára indultak a fiúk, Utah, Arizona, majd California irányába. Most a Grand Canyon felé járhatnak...
 
A napjaink ennek ellenére a megszokott kerékvágásban telnek. Mint mondjuk a mai nap is, amely mozgalmasra sikeredett. 
 
A reggeli készülődés után, Bence a szokásos időben elment iskolába. Túrógombócot terveztem készíteni később, s mivel a recept szerint állnia kell 3 órát a hűtőben, még reggel összekevertem a hozzávalókat. Annival utána elindultunk az ovijába. Miután otthagytam, a szép napos időre való tekintettel nem a konditerembe, hanem az egyik park felé vettem az irányt. Kb. fél mérföldes a betonozott ösvény, így kikalkuláltam hány kört kell menjek, hogy tízezer lépésem legyen. A gyors gyaloglás után hazaugrottam, felfrissültem, ebédeltem, majd elindultam Anni ovijába az Anyák napi műsorra, amelynek itt a "Cookies and Milk with Mommy" nevet adták. Most vasárnap lesz Anyák napja... már töröm a fejem, hogyan ünnepeljük. :)
Visszatérve az ovira. Kaptunk sütit, ajándékot és egy kis dalocskával kedveskedtek nekünk a gyerekek. Az egyik kis ajándék egy lap volt arról, miképp látnak bennünket a gyerekeink. Anni szerint 13 éves vagyok, szeretek kenyeret és sütit sütni, valamint hülyeségeket beszélek. :)
 
Mivel Bence elég korán ébred és hugát is felébreszti, Anni eléggé elfárad délutánra. S míg ő aludt, addig elkészült a túrógombóc, illetve a 2 héttel ezelőtt elkezdett és csigatempóban rakott 1000 darabos puzzle utolsó 34 darabja is végre a helyére került.
 
Délután 4 órára meghozta Bencét a sulibusz, aki ma jó napot, zöld napot zárt. Egy ideje terveztünk már a nagy Holland park-i játszótérre menni, s ennek ma jött el az ideje. Kelet felé láttunk egy sötét cellát, amelyből nálunk ugyan nem esett, viszont dörgött folyamatosan. Nem kis meglepetésre a tőlünk 2 mérföldre lévő utcákon alapos zuhé nyomait véltük felfedezni. Ennek ellenére elmentünk a parkba, legalább sétáltunk egyet. A játszón csúszdázni nem lehetett, mindenhol pocsolya...stb. Azért a gyerekek élvezték. 
 
Tegnap óta nézegettem a füvet, hogy le kellene vágni. A jelenlegi fűnyírót még nem használtam. Éppen csak kitoltam a ház elé, amikor hazaért a szomszéd. Bence, a kis aggodalmas, nem hagyta, hogy szőke nőt játsszak, kéretlenül szólt Richnek, hogy segítsen nekem. Végül csak annyit kellett elmondjon, hogy melyik kart kell fogva tartani, majd szépen le is vágtam mindenhol. Utána a lombfúvót már profiként használva elfújtam a levágott fűmaradványokat, hogy ne legyen vele tele a terasz és a kocsifelhajtó.
Maradt egy kis idő vacsoráig, így még a Mazdát is kiporszívóztam. Vacsora, fürdetés és meseolvasás után a gyerekek viszonylag hamar elaludtak. 
Még meglocsoltam a tegnap vásárolt paprika és paradicsom palántákat, majd végre leülhettem.
 
Holnap pörög a kerék tovább. :)
 

Saturday, May 4, 2013

Tavaszi fesztivál

   Befejeztem az önkéntesi munkámat az iskolában, ugyanis szerdán voltam utoljára. Legalább is Mrs. Boyd osztályában. Pénteken volt az iskola tavaszi fesztiválja, amelynek keretén belül a különböző ügyességi játékok felállításában segédkeztem. Ez erős kifejezés, mert az alatt az egy óra alatt, amire feliratkoztam, kb. 15 perc mondható hatékony munkavégzésnek. Még azok, akik régebb óta járnak ebbe az iskolai közösségbe sem emlékeztek, tavaly hogyan volt az egész megszervezve, mit mondhattam volna én, zöldfülű. Végül megérkezett egy hölgy, térképpel a kezében és a káoszból rend lett. Bence, sőt Anni is részt vett a fesztiválon, kipróbálták magukat pár ügyességi játékban, utána kaptak is pár csecse-becsét. Némelyiknek cukortartalma is volt, ígyhát estére szépen felpörögtek. Bence tanító nénijét is láttuk, Anni kipróbálta az arcfestést, Bence füle mögül pénz került elő egy varázsló által, látni kellett volna a gyerek meglepettségét. 6 óra felé elkezdett szakadi az eső, majd az iskola tornatermében nézelődtünk. Amikor elállt, még bóklásztunk kicsit, majd hazafelé indultunk. Sajnos csak egy telefonos kép készült. :(


 
A nap fénypontját egyébként is az este, a kertünkben bóklászó bátor nyuszi jelentette. A gyerekek mentek utána, a nyuszi boldogan ugrándozott előttük, nem zavartatva magát.
 
  

Végre idejutottam...

Az a legrosszabb, amikor több hét is eltelik egy-egy új bejegyzés között. Ilyenkor mindig olyan nehéz elkezdeni az írást.
Április végén a sok esőzésnek köszönhetően nagy áradások voltak a környéken. Apa elment a gyerkőcökkel a bringás parkba, amely a White river mentén található. A pálya 80%-a víz alatt volt.





Ugyanazon a hétvégén, a kicsik kívánságára, vasárnap délután a Garfield parkban jártunk, ahol már a kinti kert is nyitva tartott, tele tulipánokkal.





Április végeztével Anni ovis tanító nénije feltöltött pár fotót a honlapra, ebből csemegéztem egy párat ide a blogra.




Az időjárás változó, hol tavaszias, hol inkább nyár van. Egyre több időt töltünk a szabadban. Annival épp a dínós parkban jártunk.


Sok természetfotóm is van. Nem a legjobbak, de erről már a következő bejegyzés szól.