Csak emlegetni kellett a Connert, ma délután el is vittem szépen az aprónépet. Megszámláltuk mennyivel gyarapodott a bárány és kecske állomány. Gyertyát öntöttünk, iskolában tanultunk. Hozzátenném 1836-ban. Jó kis időutazás volt. Akkoriban egy évben csak 3 hónapon át - decembertől februárig - zajlott az oktatás, szigorú rendben, reggel 7 és délután 4 között. Megnéztük a kovácsot, a gyógynövény szakértőt, majd visszatértünk a fő épületbe, a benti játszóházba. Helyet foglaltam a kényelmes bőrkanapén egy művészeti lexikonnal, amíg a gyerekek játszottak.
Tuesday, May 29, 2012
Monday, May 28, 2012
Spring Mill park
Dél-közép Indianaban, Mitchell városka szomszédságában található a Spring Mill állami park. Régóta szemezgettünk a hellyel, hogy jó lenne megnézni. A hosszú tervezés most meghozta gyümölcsét.
A park dimbes-dombos területen fekszik, 300 éves ősfás erdőben túrázgathattunk. Található itt több barlang is, amelyekbe a denevéreket tizedelő gombás betegség miatt nem lehet bemenni. Kivéve egyet, amelyet csak csónakkal felszerelkezve, idegenvezetői kísérettel lehet megtekinteni. Persze ehhez az kell, hogy reggel 9-kor az ember sorban álljon és lefoglalja helyét az adott napra. Úgyhogy ezt szépen ki is hagytuk, amely ténynek leginkább a gyerkőcök örültek. Miután végig jártuk a 3-as számú túraösvényt, leültünk piknikezni. Később a 4-es számú ösvényt is bejártuk, megnéztük mennyire hasonlít a Conner prérihez a park területén található "Pioneer Village", azaz telepes falu. Házikók az 1800-as évekből, régi mesterségek demonstrálása, korabeli ruhákba beöltözött színészek sétáltak erre-arra - tehát nagyjából Conner jellegűnek tűnt a hely. A falucska fő érdekessége azonban a vízimalom volt. Beindításakor az egész 3 emeletes, háromszázéves épület is beleremegett. De működött és még ma is őrölnek vele kukoricát. Bencét és Apát lenyűgözték a fogaskerekek, Annival mi inkább azt néztük a víz hogyan forgatja az épület oldalán található nagy kereket. Amikor odabent elzárták a zsilipet, mi kis kíváncsiak kaptunk is a nyakunkba egy vödörnyi vizet.
Délután 4 óra felé járt az idő, amikor is elindultunk volna vissza az autóhoz, de ekkor a gyerkőcök megpillantottak egy játszóteret, úgyhogy ott még lecövekeltünk, ők pedig szaladgáltak. Bence pedig megtanult hintázni. Végre rájött a mikéntjére és sikerült neki egyedül meghintáztatnia magát. Végül fél 5 felé tényleg megcéloztuk az autót és nemsokára már robogtunk is hazafelé...
Saturday, May 26, 2012
Indy 500 parádé
Háromszorosan is ünnepinek nevezhető, hosszú hétvége van most nálunk. Egyrész itt van Pünkösd ünnepe. Aztán az amerikaiak számára fontos Memorial Day hétfőre esik. A háborúkban elesett katonákra emlékeznek ilyenkor. Ennek a napnak a közeledte jelzi az iskolai tanév végét, illetve a nyári szünet kezdetét. Harmadszor pedig Indianapolisban ezen a hétvégén kerül megrendezésre az Indy 500 autóverseny. Ezt megelőzően, szombaton egy ünnepi parádé zajlik a belvárosban, amelyen kivételesen egy baráti család társaságában mi is részt vettünk. Mármint mi csak bámészkodtunk, már amennyire az 5 gyerek engedte. Néha azonban fellelkesültünk, mikor valami híresebb média személyiséget pillantottunk meg. Olivia Newton-John, Guy Fieri, néhány autóversenyző, mint pl. Helio Castroneves, Rubens Barrichello, Takuma Sato és még sorolhatnám. (A két homályosabb kép oka a későn észrevett koszos fényképezőgép lencse. - a szerk.)
Akrobata rendőr bácsi
Mitch Daniels kormányzó két keréken
Olivia Newton-John
Greg Ballard, Indy polgármester (kék póló)
Ilyen Camarokon gurultak az autóversenyzők
Guy Fieri
Törpapa
Cat in the Hat (új kedvenc könyv)
Helio Castroneves
Labels:
Amerikai városok,
Annamari,
Anya,
Apa,
Bence,
Errefelé jártunk,
Hétvége,
Parádé
Wednesday, May 23, 2012
Graduation/Ballagás
Ünnepélyes diplomaosztón vettünk részt este. Még az ovisoknál is megadják a módját az ünneplésnek, egy év, korszak lezárulásának. Négy ovis és egy kindergarten csoport végzett idén a Noé bárkája nevű egyházi óvodában. A szülők összegyűltek a teremben, felállva figyeltük, amint bevonulnak a végzős óvodások, majd helyet foglalnak. A lelkész rövid imája után kezdetét vette az est. Minden csoport előadott egy dalt, átvették diplomájukat, majd a négy ovis csoport előadta a kindergarten nótát. A kindergartenesek később csatlakoztak hozzájuk, amikor is fennhangon elmondták a tízparancsolatot.
Nagyon büszkék vagyunk Bencére, mert szépen énekelt. Most látott is minket, nem mint a karácsonyi műsor estéjén. Integetett, erőt adott neki a jelenlétünk és énekelt, sorolta a parancsolatokat. Nagyon szép kis műsor volt és aranyosak, ügyesek voltak a gyerkőcök.
Az ünnepség után volt egy kis állófogadás, üdítővel, sütivel. Megköszöntük Hollynak és Michellenek a fáradozásaikat. Bence átadta a kis ajándékot még a műsor előtt.
Akármilyen vicces, de diplomás óvodás kisfiunk van. :)
Miss Michelle
Miss Holly
Vége az ovinak
Szomorúan kell lejegyeznem, hogy véget ért az óvoda. Bence nem bír napirendre térni a tény felett, hogy augusztustól már máshol, a körzeti általános iskola kindergarten osztályában fog tovább okosodni és új tanító nénije lesz.
Ma volt az utolsó nap az óvodában, amelyet mindenféle érdekes és szórakoztató játékkal töltöttek, nagyrészt a szabad levegőn. Hétfőn és ma is bevihettek egy "show and tell"-t, azaz "mutasd és beszélj róla" tárgyat, mi más is vitt a mi fiunk, mint a kedvenc nyusziját, Barnát.
Utoljára posztolok képeket az ovis napjáról, amelyeket Miss Hollynak köszönhetünk. Ha minden igaz, szeptembertől Annamaris ovis képeket nézegetünk. Reménykedünk, hogy Holly és Michelle csoportjába kerüljön, mert akkor tudjuk tuti jó kezekben lesz.
Monday, May 21, 2012
Tereprendező projekt
Az alábbi képen, amely ugyan régebben (2,5 éve) készült házunkról, jól látszik milyen bokrok voltak elé ültetve. Mondjuk ez túlzás, de látszik, hogy a bejárati ajtót szinte eltakarja 3 bokor, majd az ablak előtt van egy tuja, előtte két tüskés, majd bal szélen szintén egy nagy méretű példány.
A hétvégi projektünk az volt, hogy ezen kicsit változtassunk. Még két héttel ezelőtt az egyik tüskés bokrot kivágtam, mivel teljesen kiszáradt. Apát rábeszéltem, hogy akkor szabaduljunk meg az egész dzsungeltől, mert egyrészt túlságosan burjánzott, másrészt eltakarta a házat, harmadrészt nem tetszett, negyedrészt pedig a ház előtti gyepen található fa miatt amúgy is árnyékos az egész, nem kell még a bokrok sokasága is blokkolja a házba beáradó fényt. Kedves szomszédunk a kisteherjárműve segítségével még szombaton kirántotta gyökerestül a bokrokat, mire hazaértünk a bringa versenyről, alig ismertük meg a házunkat.
Este egy kis taktikai megbeszélést tartottunk, megvitattuk milyen formájú legyen a kiskert, milyen árnyékot/fél árnyékot kedvelő bokrok, növények kerüljenek bele. Másnap délelőtt Apa és a szomszéd megművelték a földet, elkészítették az új kiskertet, lerakták a szegélykövet. Délután megvettük a bokrokat, még pár növényt, elültettük. A megmaradt rész pedig szépen be lesz füvesítve. A növényzet köré majd kövek lesznek leszórva. Egyenlőre így néz ki.
Virágfotók
Nagyon tetszik az új gép, szívesen kattintgatok vele. Most épp a virágokat céloztam meg. Bónusz: Annis kép.
Subscribe to:
Posts (Atom)
