Augusztus 3-19 között kerül megrendezésre az Indianai Állami Vásár. Programokban, kiállításokban, versenyekben, érdekességekben és állatokban gazdag ez a kicsivel több, mint 2 hét. Természetesen idén sem hagyhattuk ki, sőt a tavalyi évvel ellentétben most vonattal közlekedtünk. Időhöz voltunk kötve, ami ugye elég ritkán fordul elő mostanság. Gondoltam, a szokásos reggeli kondibeli lépésgyűjtésem után a tíz órai vonattal bezötykölődünk a vásárba, majd nézelődünk, megnézzük a délután 2 órakor kezdődő cirkuszi előadást és hazajövünk. Aztán lejött Apa a konyhába, nem éppen dolgozóba való öltözékben és ekkor derült ki, hogy szabadságot vett ki a mai napra és velünk tart. A kondi ugyan ugrott, de rengeteget sétáltunk, nem panaszkodhatom, már ami a lépések számát illeti. Tehát négyesben mentünk vásározni. Megnéztük a baromfi épületében található nyuszikat, tyúkokat, kacsákat, aztán korai ebédet vételeztünk, majd lovas előadást és kecske szépségversenyt néztünk egy darabig. A hőség elől jól esett mindig bemenekülni egy-két légkondicionált épületbe. Megnéztük a telepesi időket bemutató negyedet, nézelődtünk traktorok között, majd közeledett a cirkuszi előadás ideje, így célba vettük a lelátót, hogy helyet foglaljunk. Azt hittük valami rövidke kis előadás lesz, de másfél óra után muszáj volt a vonat felé venni az irányt, éppen eléggé elfáradtunk mindannyian. A cirkusz Annit nem túlzottan hatotta meg, állandóan a körhinták felé szeretett volna menni, sőt egyszer még pánikba is esett, mivel szerinte bezárták és nem lehet odamenni, ami persze kicsi agyának szüleménye volt. Bencének tetszett az előadás. Főleg az akrobaták, zsonglőrök. A bohóc kicsit gyagyácska volt, de gondolom ez a dolga. Az idomított malacok és elefántok jópofák voltak, nem beszélve a tigrisekről. Azt hiszem a tornászok vitték a prímet. Nagyon régen láttunk utoljára cirkuszt, már ha nem számítjuk bele a gyerekek okozta előadásokat. Jöjjenek a képek!
