Hálaadás

   A Hálaadás az Amerikai Egyesült Államok az egyik legfontosabb ünnepe. Minden november negyedik csütörtökén ünneplik. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket (Black Friday) is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora.

A vacsora hagyományosan legfontosabb eleme, a pulyka olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást néha „pulyka napnak” is nevezik. Az ünnepi asztalon tradicionálisan szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, tőzegáfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab, illetve a sütőtöktorta.

 

Az ünnep egyben a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi. A hálaadást követő "fekete" pénteken igen nagy mértékű leértékelésekkel csábítják az üzletek a vásárlókat, és ennek hatására tipikusan ezen a napon a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom mennyisége. Bár, az utóbbi években vesztett jelentőségéből. Sok áruházlánc azon verseng, ki hánykor nyitja ki a boltjai kapuját, régen ez a hajnali órákra esett, az utóbbi 2-3 évben már éjfélkor nyitnak a boltok. Idén a Walmart már este 8-tól várja akcióival a pulykából degeszre evett, vásárlási lázban égő egyéneket.

 

Egy kis történelem

 

    A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben Plymouth-hoz (mai neve Cape Cod) érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a Wampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.

Volt minek örülniük, hiszen 10 hónappal az érkezésük után 7 ház, egy közösségi épület és három raktárépület létezett Plymouthban. Ekkor még nyoma sem volt a pulykának, illetve az áfonyaszósznak, és krumplipürét sem tálaltak fel azon az első hálaadáson. Sült kacsát ettek, volt tök, káposzta, hagyma és kukorica. Az indiánok őzeket vadásztak és vittek ajándékba. A hálaadás nem egy vacsorát jelentett, hanem 1 héten át tartó ünnepséget. A telepesek és indiánok hol együtt, hol külön fogyasztották el az ételeiket. Amikor éppen nem ettek, akkor az indiánok játékokat tanítottak a telepeseknek, de voltak ügyességi vetélkedők, célbalövés, tánc és énekszó.