Szent Patrik napja az írek nemzeti ünnepe. Chicago elég nagyméretű parádét, felvonulást és mindenféle egyéb ünnepélyt tart e nap alkalmából, amelyen nem csak ír leszármazottak, hanem mindenféle nemzetiségű emberek vesznek részt. Idén szombatra esett március 17.-e, sőt az időjárás is pompás volt. Eső sem esett, a szél sem fújt a "windy city-nek" becézett metropoliszban, pedig elmondhatjuk, hogy megtapasztultak már a csípős hideget és akkor megfogadtuk, csak nyáron látogatunk el ide. Az időjárás azonban továbbra is jóval melegebb az átlagosnál, emiatt gondoltuk zöldbe öltözve vegyülünk a tömegben. Már pénteken elindultunk, este elfoglaltuk szállásunkat, hogy másnap időben ott lehessünk a délelőtt tíz órára tervezett Chicago folyó zöldre festésén. Amikor odaértünk, rengeteg embert láttunk. Először oda sem fértünk a korláthoz, de jól jött, hogy vannak édes kicsi gyermekeink, akik odafurakodtak, így lett helyünk. Még vártunk is vagy húsz percet. Aztán jöttek a kajakosok, majd motorcsónakon két úriember és szórták be a sárgás-pirosas-zöldes színezékanyagot a folyóba. A folyó kijelölt részén hajókáztak oda s vissza, így lett a folyó kb. negyed óra elteltével teljesen zöld. Miután befejeződött az akció, elindultunk egy nagy sétára. Több utcán keresztül baktattunk egészen a 100 emelet magas Hancock Center nevű felhőkarcolóig. Ebből az épületből még nem láttuk a kilátást. A legmagasabb Willis toronyban (korábbi nevén Sears Tower) már jártunk évekkel ezelőtt. Az épületben beléptünk a felvonóba, amely aztán a 96. emeleti kilátó/étterembe repített fel bennünket. Ott gyönyörködtünk a kilátásban, majd elfogyasztottunk 1-1 fincsi süteményt, aztán idővel újra a földszinten találtuk magunkat. Hol alacsonyabb, hol magasabb felhőkarcolók között jutottunk el a Szent Patrik napi parádé helyszínére, ahol aztán vagy 2 órán keresztül álldogáltunk és néztük a felvonulókat. Helyi tévé, helyi cégek, iskolák rezes bandái, skót dudások is szerepeltek a felvonulók között. Délután volt már, amikor eljöttünk és egyéb elfoglaltság után néztünk.
Megemlíteném, hogy rengeteg ember volt. Mindenféle arcok, zöldbe öltözve, zöld parókában, műszakállal írnek öltözve. Ennyi embert egy helyen, még életemben nem láttam. Még a Karácsony előtti pesti forgatagot sem hasonlítanám ehhez. Ember, ember hátán. De nagyon jó volt még így is, megérte elmenni. A gyerekeknek este kb. 5 perc kellett, mire elaludtak, alaposan lefárasztotta őket a sok élmény.
No comments:
Post a Comment