Röviden és tömören, Annamarit beirattam kindergartenbe. Ki kellett tölteni jó pár oldalnyi papírt, olyanokról, mint szülők elérhetőségei, orvos, fogorvos telefonszáma, a mi lakcímünk. Ez azért fontos, mert három különböző hivatalos iraton kellett alátámasztani, hogy ezen és ezen a címen bizony ám mi lakunk. (Lakhely alapján tartozunk ugye egy adott általános iskolához.) Anniról is kérdeztek egy külön kis kérdőívben. Augusztus 14-én kezdődik a következő tanév és együtt fog utazni Bencével a sulibuszon. Izgi lesz.
Az iskola mára rendezett egy nyílt napot, s míg tavaly mind a négyen, idén kettesben Annival mentünk csak. Egy kedves negyedik osztályos tanuló vezetett körbe, megismerkedtünk a három kindergarten tanárral, közülük ugye egyet ismerünk. Annamari egy kis keresésre volt invitálva, meg is találta a naptárat, játék konyhát, fürdőt...stb, ezért kapott egy matricát. Váltottam pár szót Mrs. Boyddal, aki megölelte Annit, aztán indultunk is volna hazafelé, de végül még rászántunk egy pár percet arra, hogy kipróbáljuk a sulibuszt. Bence tavaly túlságosan félénk volt és nem akart rá felülni, Annit viszont érdekelte. A buszsofőr hölgy tartott egy kis tájékoztatót, majd elvitt bennünket és pár jövendőbeli kisdiákot a szüleivel együtt egy körre a környező utcákon. Anni le volt nyűgözve. Amikor hazaértünk ez volt az első, amiről beszámolt a fiúknak. :)
Pár márciusi ovis kép a kisasszonyról...
No comments:
Post a Comment