Világítótornyok

   A Michigan tó körül elég szép számban előfordulnak, ill. megmaradtak a világítornyok az utókornak. A pénteki nap első felét azzal töltöttük, hogy meglátogattunk két helyet is. Az egyik az Old Mission, a másik a Grand Traverse nevet viselte. Persze különböző helyen helyezkedtek el. Miután visszementünk az "Alvó maci" parkba egy harmadikat, a Point Betsie-t is megnéztük, bár ez utóbbi hivatalosan már zárva volt.

 

Old Mission

 

 

Ezen a ponton pontosan félúton voltunk az egyenlítő és az északi sark között.

 

Grand Traverse

 

Point Betsie

 

 

A pénteki nap folyamán döbbentünk csak rá, hogy ténylegesen véget ért a turista szezon ezen a vidéken. A kikötők szinte üresen állnak, turisták sem nagyon voltak, nem beszélve az olyan kalandvágyókról, mint mi magunk.

Délutánra valamelyest felszakadozott a felhőzet és kisütött a napocska, ígyhát beiktattunk egy másfél mérföldes sétát a homokdűnék között. Megnéztünk több kilátót, láttunk őzeket, vadpulykákat. Egyébként a hűvös idő ellenére a látvány mindenképpen kárpótolt, és nem mondanám, hogy rossz döntés volt, hogy északra indultunk el a meleg Florida helyett. :)

 

 

Annyit még hozzá kell tegyek, hogy egy nappal rövidebbre sikeredett a kiruccanás. Bence sajnos belázasodott, ígyhát inkább hazafelé vettük az irányt. Úgy döntöttünk, legközelebb nyáron ellátogatunk a Mackinac szigetre is. Hazafelé megálltunk Holland nevű városkában, ahol szintén található egy világítótorony. A tóparton elfogyasztottuk ebédünket, ill. strigula. Csak szerettük volna, ugyanis egy tucat sirály is a kajára pályázott, úgyhogy az autóba menekültünk a piknik asztaltól. Utána elsétáltunk a stégre, megnéztük a kis piros tornyot, majd hazafuvaroztam a családot. Bence állapota egyébként javult, de még nem tökéletes... reméljük hamar rendbe jön.