Sunday, June 17, 2012

A kenuzás

   Az időjósok 40% esélyt adtak némi nyári zivatarra, de szerencsére nem lett igazuk, és egy nagyon szuper napot töltöttünk a Turkey Run állami parkban. Na, jó ez nem teljesen igaz, először is kenuztunk a Cukor patakon (Sugar creek), amely átszeli a parkot, később azonban túráztunk is egyet a hűs kanyonokban. Tavaly nyáron egy rövidebb, 3,5 mérföldes vízi túrára vállalkoztunk, most Apa nagy bátran benevezett minket, Hugomat ill. Zolit egy-egy 10 mérföldes távra. Nem mondom, hogy izgalom mentesen telt az evezés, de úgy érzem jól szórakoztunk, ill. a gyerkőcök is élvezték. Kikötöttünk egyszer némi muníciót magunkba vételezni, majd folytattuk lassú utunkat tovább a patakon. Néhol megfeneklett a csónak, olyankor kiszállt Apa és tolta, egyszer fennakadtunk egy, a patakba dőlt fán, akkor nekem kellett visszatolni a kenut. Nem unatkoztunk és amikor megláttuk a fehér színű fedett hidat, amely az evezés végét jelentette, még beleadtunk apait és anyait, hogy elérjük az éppen pár perc múlva induló buszjáratot vissza a kiinduló ponthoz.
Ott aztán beszálltunk az autónkba, elhajtottunk a park bejáratához. Kicsit megpihentünk, ettünk, ittunk, majd jártunk végig jártunk egy rövidebb ösvényt a nagy sziklák árnyékában. Este senkinek nem kellett ám altató.













No comments:

Post a Comment